Marosvásárhely
A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropoliszövezet központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik, Erdély hatodik legnagyobb városa. Itt él a legtöbb magyar Romániában; több, mint Kolozsváron.
Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település, ami a Maros közelségének, illetve a dombokon kiterjedő hatalmas cserfa- és bükkerdőknek köszönhető. Az első település, amelyet ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a 11. században alakult ki. Az 1323-ból származó első írásos említése Novum Forum Siculorumnak nevezi a várost. A 15. század első felében Marosvásárhely még mezőváros volt és Marosszéknek volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az első bírói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak, 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte. Báthory István fejedelemtől Izabella királynéig még számos kiváltságot kapott, míg végül elnyerte a szabad mezővárosi rangot. 1601-ben a tizenöt éves háború nyomán a császári zsoldosok Giorgio Basta vezetésével felégették. Ezek után megnőtt az igény egy falakkal körülvett várra, megépítéséhez neki is kezdtek, ekkor kapta meg Marosvásárhely a szabad királyi város rangot. A városi élet csak a 18. század során kezdett kibontakozni, de igazi lendületet a 19. század végén, illetve a 20. század elején Bernády György polgármesteri mandátuma alatt vett.
A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja.
Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tető kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay-gyár készített.
A marosvásárhelyi Angyali üdvözlet katedrális, ismert nevén kiskatedrális a belvárosban, a polgármesteri hivatal mellett található. Mérete nem egy kisebb katedrálist idéz, hanem inkább egy nagyobb kápolnáéhoz hasonló.
Az 1926-1936-ban épült templomot a római Szent Péter-bazilika mintájára tervezték, innen ered az elnevezése. 1936. szeptember 8-án szentelték fel. 1948-ban a kommunista karhatalom betiltotta a görögkatolikus egyház működését, ezért a templomot a görögkeletiek kapták meg. A román görögkatolikus egyház többször kérvényezte az épület visszaszolgáltatását, de ez még nem történt meg.
A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége. A könyvtárat 1797-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, hanem rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét viselő közkönyvtárat.
A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. Érdekesség, hogy Pesten később, az év november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc is a magáét (Országos Széchényi Könyvtár), amely a Magyar Nemzeti Múzeum őse is lett.
A marosvásárhelyi református Vártemplom a város főterétől északkeletre, a Bernády György-tér közelében álló középkori vár területén található lenyűgöző gótikus templom. Nagytemplomnak is hívták 19. század környékén.
A templomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templomot csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt és a templom 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került. A Veit Stoss által készített feszületet eltávolították. A szájhagyomány szerint a Nyárád folyóba dobták és úgy került Nyárádremetére.
A Somostető egy Marosvásárhely fölé emelkedő domb.
A tetején van egy parkosított rész, és az állatkert is itt található, valamint egy régi vendéglő (a régi polgári lőtér épülete), a hajdani Ceaușescu-villa, a gyermekvasút és egy víztorony. A belváros felőli részére a város jómódú lakosai húztak fel házakat. Ugyancsak ezen a részen található a zsidó temető, a Központi városi temető és a Szovjet hősök temetője. A Központ felé néző oldalán a Trébely-szőlő húzódik, míg a Tudor lakónegyed felé néző oldalán a Nagyhegyszőlő található. A Somostető maradék részét tölgyből és gyertyánból álló erdő borítja, amiben jelzett turistautak vezetnek a vásárhelyiek kedvenc kirándulóhelyei felé: Németkalap, Terebics, Cinege-tető.
Marosvásárhely
Foglalj szállást nálunk, hogy a központi elhelyezkedésnek köszönhetően könnyen elérd a város látnivalóit
Spórolj korai foglalással
Foglalj minimum 3 hónappal korábban és
15%-al olcsóbban juthatsz hozzá apartmanjainkhoz